Gyógykezelés a Parajdi Sóbányában

  A földalatti gyógykezelés az "50"-es szinten működik, a felszíntől számítva 120 m mélyen. A bejárattól, 1250 m hosszú tárón vezet az autóbusz útja a szpeleo- és klimatoterápiás kezelésre alkalmas bányatermekig, ahol szezonban 2500-3000 személy is megfordul naponta.  Itt, a villanyvilágítással és szellőztető berendezéssel ellátott, tágas kamrákban játszótér, ökomenikus kápolna és büfé, ülőalkalmatosságok és ping-pong asztalok teszik kényelmesebbé a napi kötelező, négy órás benti tartózkodást. Ez az idő magába foglal szakkáder által vezetett gyógytornát, sétát és fokozatos fizikai megterhelést (a föld alatt állandó az orvosi felügyelet).

   A szpeleo- és klimatóterápiás kezelés tulajdonképpen egy bizonyos meghatározott ideig való földalatti tartózkodásból és a bánya sós levegőjének a belélegzéséből áll. Kiválóan alkalmas a légúti megbetegedések gyógyítására. (asztma, allergiák). A kezelésre jelentkezők életkora 2 és 60 év között lehet.

 

Parajd község

Miért is annyira jó a Parajdi Sóbánya?

Felmerül tehát a kérdés: miben rejlik a barlangok és némely bánya gyógyhatása? Melyek azok a gyógytényezők, amelyek a bányakezelés során hatnak az emberi szervezetre?

A barlangi gyógyászattal behatóan foglalkozó orvosok véleménye szerint, nem egy különleges gyógytényezőről, hanem számos fizikai, vegyi és biológiai tényező együttes hatásmechanizmusáról van szó. Az eddigi kutatások alapján a barlangterápiánál a következő tényezők jöhetnek szóba:

1. A föld alatti levegő nagyfokú tisztasága (sterilitása). Az allergének és a légutakat izgató “inhalációs ártalmak” hiánya, mind a barlangok, mind pedig az üzemen kívüli bánya-szintek mikroklímájának jellemző sajátossága. Míg a nagyvárosok levegőjében lebegő részecskék,  az ún. “csíraszám” 1000 db/cm3 - nél is több, a föld alatti üregekben néha 100 - nál is kevesebb. A parajdi sóbánya gyógykezelési szintjén ez a szám 180-270 között mozog. Megtalálhatók benne bizonyos gombaféleségek, amelyek közül egyesek antibiotikum termelésére is alkalmasak.

     2. A levegő magas relatív páratartalma. Ilyen körülmények között a porszemcsék, a mikrobák, virágpor és gombák kicsapódnak a talajon és a falakon, a rájuk ülepedő vízpára hatására, másrészt a lebegő részecskék átmérőjét ez a vízpára megnöveli, és ezért a belélegzett levegőből már a légutak felső szakaszának nyálkahártyáján megtapadnak. A belélegzés során a levegő felmelegszik, a relatív nedvességtartalom csökken, és újból telítődhet vízpárával. Kilégzéskor a tüdőből vízpárával telített levegő távozik, és ez a folyamat a tapadós hörgőváladék felhígulásához vezet. A jelenlegi kamrarendszerben a relatív páratartalom 71 %-os (70 a bejáratnál), úgy a hideg, mint a meleg évszakban, ami egy nagyon állandó higrikus környezetet jelent, függetlenül a külső levegőtényezőktől.

     3. A párakondenzátum kedvező összetétele. Az eddigi vizsgálatok szerint, a barlangi és bányalevegő párájának kondenzátumában (különösen a karszt-barlangok esetében) viszonylag magas a kálcium-tartalom, aminek belélegzése gyulladáscsökkentő hatású. A parajdi bánya levegőjében található szuszpenzióban levő parányi sórészecskéknek tulajdonítanak kedvező hatást. Ezek az aeroszól formájában úszó, apró NaCl kristályból álló részecskék 50 %-a, 5 mikron alatti méretű, s így lehetővé válik behatolásuk légzéskor, egészen az alveoláris szintig. A belélegzett levegő magas NaCl-tartalma, ozmótikus hatása révén, magához vonzza a szöveti nedveket a hörgőrendszer falából. Az ozmótikus hatás mellett, a hipertóniás váladék serkentő hatású a hörgők nyálkahártyájára, és elősegíti a váladékozást és a köpeteltávolítást. A már említett domináns Ca2+ ionok mellett a sóbánya levegője még más természetes aeroszólokban is gazdag: szulfát, nitrát, ammoniák, Mg, K, Na, J és Br ionok lebegnek apró vízcseppek között, kiegészítve a Ca és Na részecskék hatásmechanizmusát.

     4. A levegő állandó hőmérséklete. Általában a föld alatti üregekben nagyobb távolságra a bejárattól, néhány tizednyi oC-fok eltéréssel, állandó a levegő hőmérséklete. Nagyságrendileg közel megfelel a külső levegő évi átlaghőmérsékletének. A parajdi bányalevegő a hideg évszakban 15,6, míg a nyári szezonban 15,8 oC-fok, tehát a maximális ingadozás is csak 0,2 fok. A kőzet hőmérséklete 15,4, illetve 16,4 oC-fok. A döntő fontosságú tényező azonban nem is annyira a levegő hőmérsékletének értéke, mint inkább a konstans jellege.

     5. A relatív alacsony hőmérséklet mellékhatása. A bánya táróiban és kamráiban levő, relatív alacsony levegőhőmérséklet serkentőleg hat - hasonlóan a hideg aeroszólokhoz - a “tuszogén receptorokra”.

     6. A levegő csökkent áramlási sebessége. A parajdi sóbánya tárnarendszerének az átlagos keresztmetszete 240-250 m2 között mozog, tehát a mesterséges üreg méretei miatt, a szervezet nem észleli a légmozgást, és így nem kelt hidegérzetet. A sóbánya levegőjének mért áramlási sebessége 0,2-0,3 m/s között van, és szintén független a kinti légviszonyoktól.

     7. A levegő magasabb széndioxid-tartalma. Az aktív barlangokban és bányákban észlelt magasabb (0,1-0,3%) CO2 tartalom serkenti a légzőközpontot és ezáltal növeli a tüdőszellőztetést. A parajdi bányában a CO2 tartalom 611-799 mg/m3 között változik, ami 1,0-1,5 literrel növeli a percenkénti belélegzett levegőmennyiséget, felgyorsítva ezzel a tüdőventillációt.

     8. A magas negatív ionizáció (magas a kisionok száma). A legújabban végzett mérések szerint egyes föld alatti üregekben rendkívül magas, a külszínhez viszonyítva a levegő negatív ionizációja. A sóbányában a rádióaktivitás legfontosabb összetevője a Ra 222 izótop. Ennek a felbomlásakor, gamma és beta sugarak bocsátódnak ki, miközben növekedik a levegő ionizációs foka. A természetes negatív ionok túlsúlya esetén az asztmás krízisek száma és intenzitása csökken. Fokozódik ugyanakkor a baktériumoknak és az allergéneknek a légutakból történő eltávolítási sebessége. A parajdi sóbányában az ionizációs szint 413-580 ion/m3 között mozog, a negatív ionok túlsúlya enyhén növekszik a nyári szezon alatt (a természetes rádióaktivitás a bányalevegőben, Ra 222-ben kifejezve: 1,5-1,9 x 10-13 Curie/l, ez 10-20-szor kisebb, mint az atmoszférában).

     9. Csökkent a levegő ózontartalma. A sóbánya levegőjének ózonhiánya nagyarányú tisztasági fokot jelent, orvosi hatását nézve, csökkenti a simaizom-görcsöket. A redukáló anyagok csökkent koncentrációja fordítottan arányos a levegő tisztasági fokával.

    10. Csökkent a levegő pH-értéke (a savas jellege). A sóbánya levegőjének alacsonyabb pH-értéke (Parajd esetében ez 6,5 és 6,9 között van) hozzájárul a levegő fertőtlenítéséhez, vagyis a baktériumflóra csökkentéséhez.

    11. Magas az oxigén parciális nyomása. Általában a bányákban magasabb a légnyomás (kb. 12-15 Hgmm-rel), és ebből adódóan az oxigén parciális nyomása 2,07 %-kal nagyobb, mint a felszínen. Ebből egyenesen következik, hogy a bányalevegő belélegzésekor a szervezet oxigénellátása 2%- al növekszik. Parajdon,  lent a sóbányában a légnyomás 734 Hgmm októberben és 726 Hgmm júniusban, tehát egyenes összefüggésben van a külszíni légnyomás változásával.

A fent említett mikroklimaterikus tényezőket figyelembe véve, elmondhatjuk, hogy a parajdi földalatti kezelőbázis kiválóan alkalmas a légúti megbetegedésekben szenvedők kezelésére. A kezelésre jelentkezőknél okvetlenül szükséges az előzetes orvosi kivizsgálás, a beteg csak így részesülhet - ha lehetséges teljes gyógyszeres kezelés nélkül, az itt tartózkodás alatt - földalatti szpeleoterápiás kezelésben már az első naptól kezdve. A sóbányái terápia során a felnőttek 16-18 napot, a gyerekek 10-12 napot, egyénileg megszabottan, naponta 2-4 órát töltenek az erre a célra kialakított tárnarendszerben.

Az utóbbi években a kórházba beutalt betegekről a dr. Fazakas Emese által készített statisztika alapján megállapítható, hogy a 3-4 alkalommal jelentkezőknél és a kezelésre jól reagálók esetében csökken az asztmás krízisek száma és intenzitása, enyhül a száraz köhögés, a köpet mennyisége és viszkozitása csökken, és a teherbíró képesség fokozódik. Ezzel a szervezet ellenálló képessége megnő a fertőzésekkel szemben, és a betegek gyógyszerigénye is csökken, rövidebb vagy hosszabb távon.

Ellenjavallatok: tüdőtuberkulózis, heveny légúti megbetegedések, magas vérnyomás (Ill-ik stádium), ischemiás cardiopatia, Basedow-kór, eszméletvesztéses idegrendszeri kórképek, klausztrofóbia, terhesség, tolószékre szoruló mozgássérültek.

A parajdi sóbányában elért eredmények azt mutatják, hogy a szpeleo- és klimato-terápiás földalatti kezelés egy egyszerű és hasznos módszernek tűnik, hozzájárul a betegek légúti panaszainak javulásához, a lelki egyensúly és a vegetatív idegrendszer tónusának a helyreállításához.

Összeállította: Horváth István

       Cazare-Pensiuni din Praid,Corund
Cazare-Pensiuni-Praid
Sóvidéki szállások
Sóvidéki szállások